A cikk saját eljárásaimban szerzett tapasztalatomat mutatja be, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az ügyintézés során sokan csak a tartalomra figyelnek, a formai követelményeket csupán másodlagosnak tartják. Pedig egy elírt ügyszám vagy egy pontatlanul szerkesztett irat, egy lemaradt aláírás vagy bélyegző éppen annyi pluszmunkát okoz, mint egy rosszul megfogalmazott döntés! Bővebben…
Egyik ügyfelem több 1939. őszén kelt hivatalos dokumentum legépelésével bízott meg, amit örömmel vállaltam el. Bár az iratok tartalma is rendkívül érdekes volt, engem – a vérbeli „titkárnőt” – első ránézésre a szövegek elrendezése ragadott meg. Egy-egy ilyen dokumentum nemcsak történeti forrásként értékes. A formai megoldások, az írógépes tipográfia, a Bővebben…
Avagy mit tanulhatunk eleink levelezéséből ma? Mikor manapság hivatalos levelet írunk, általában gyorsan gépelünk mondjuk egy e-mailt, beírjuk a tárgymezőbe a lényeget (pl. kérelem, tájékoztatás stb.), udvariasan elköszönünk és elküldjük. De vajon hogyan zajlott mindez 100 évvel ezelőtt, a 20. század elején, a történelmi Magyarország területén? Elárulom: sokkal lassabban, sokkal Bővebben…
Az elméletet Vilfredo Pareto olasz közgazdász fogalmazta meg, és bár eredetileg gazdasági jelenségekre alkalmazta, ma már a mindennapi munkaszervezésben is pontosan tetten érhető. Például egy ügyvéd idejének jelentős részét viszik el olyan feladatok, amelyek bár szükségesek, de nem ezek adják a valódi szakmai értéket: Tény és való, hogy ezek nélkül Bővebben…
A hanganyagok szöveges átirata – más néven leirat – ma már számos területen nélkülözhetetlen: üzleti megbeszélések, interjúk, kutatások, podcastok, jegyzőkönyvek, orvosi diktátumok esetében egyaránt fontos lehet. Mégis sokan alábecsülik, milyen összetett feladat is egy hanganyag pontos, érthető és használható átiratának elkészítése. Nem, nem elég gyorsan gépelni! Speciális készségekre, megfelelő tapasztalatra Bővebben…
Pedig csak a szolgáltató írt rosszul. 🙈 Kaptam egy e-mail „értesítőt”, látszólag az internetszolgáltatómtól. A levél szerint elkészült a számlám (amit nem csatoltak), és ha késedelembe esem, +500 Ft késedelmi kamat kerül felszámításra. A szöveg? Egybefolyó, tőmondatos, helyesírási aknamező – tipikusan az a fajta, amit a spamfilter is gyanakodva méreget. Bővebben…
Minden, amit és mindenki, akit beiktatunk, hivatalossá válik. Érvényre jut. Hatalma lesz! Belép a rendszerbe, a szervezet működésébe, és hatást gyakorol rá. Pontosan ez történik az iratok nyilvántartásba vétele során is! Az adminisztrációban az iktatás egyesek szemében nem más, mint „papírtologatás”. A képzett ügyviteli alkalmazott számára az iktatás egy olyan Bővebben…
Rendhagyó posztsorozatomban olyan „virtuális asszisztensi” feladatokat mutatok be, melyeket én NEM vállalok el – ugyanis 💻 NEM VAGYOK VIRTUÁLIS ASSZISZTENS! 📌 #AmitNemVállalok – 4. rész Bár sok vállalkozás működik online, nem mindenki technikai szakember. Én sem vagyok az! ➡️ Nem frissítek WordPress oldalakat.➡️ Nem végzek IT karbantartást.➡️ Nem segítek webshop Bővebben…
Itt volt az ideje, hogy átgondoljam a korábban kialakított nyilvántartási rendszeremet, mielőtt végleg eláraszt a papírmunka. Mindenekelőtt be kell szerezzek egy érkeztetőbélyegzőt (álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha szükségem lesz rá), s ha már bélyegzőkészítésre adom a fejemet, végre elkészíttetem a cégbélyegzőmet is. Az online térben zajló folyamatoknak és a Bővebben…
Két nappal ezelőtt egy szervezettől küldemények érkeztek az ügyfélkapu tárhelyemre. Az egyik küldeménynek nem én voltam a címzettje! A dokumentum más személyre vonatkozóan tartalmazott számos érzékeny adatot. Kellemetlen szituáció… Adatvédelmi incidens a javából! Nyilván nem én voltam az „elkövető”, ám a helyzettel valamit kezdeni kellett…! 📌 Nyomban töröltem a dokumentumot. Bővebben…