Aki már dolgozott hanganyagok átírásával, az tudja, hogy egyáltalán nem mindegy, hol ér véget egy mondat, és hol kezdődik a másik. Ahogyan az sem mindegy, hogy „hall” vagy „vall”, esetleg „lel” vagy „kel”? És bizony előfordul, hogy egy-egy szó vagy mondatrész csak sokadik visszahallgatásra válik egyértelművé. Számomra nagyon fontos az, Bővebben…
Amikor egyetlen szó vagy kifejezés megmozgatott egy egész hivatalt! Ha ma azt mondjuk, hogy „latin kifejezés”, sokaknak alighanem először egy orvosi diagnózis vagy egy jogi formula jut eszébe. Status quo, in vitro, post mortem – ismerős szavak, amelyekből könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy a latin valahol az orvosi rendelő Bővebben…
Hibát hibára halmozni már rendszerkérdés! Egy büntetőügyben benyújtott kérelmemet követően új határozatot kaptam kézhez. A korábban kifogásoltak egy része ugyan megjelent az új döntésben, ám a dokumentum továbbra is több súlyos pontatlanságot tartalmaz: tárgyi tévedés a rendelkező részben, hibás személyes adatok, rossz jogszabályi hivatkozás az indokolásban, valamint egy olyan záradék, Bővebben…
A cikk saját eljárásaimban szerzett tapasztalatomat mutatja be, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az ügyintézés során sokan csak a tartalomra figyelnek, a formai követelményeket csupán másodlagosnak tartják. Pedig egy elírt ügyszám vagy egy pontatlanul szerkesztett irat, egy lemaradt aláírás vagy bélyegző éppen annyi pluszmunkát okoz, mint egy rosszul megfogalmazott döntés! Bővebben…
Egyik ügyfelem több 1939. őszén kelt hivatalos dokumentum legépelésével bízott meg, amit örömmel vállaltam el. Bár az iratok tartalma is rendkívül érdekes volt, engem – a vérbeli „titkárnőt” – első ránézésre a szövegek elrendezése ragadott meg. Egy-egy ilyen dokumentum nemcsak történeti forrásként értékes. A formai megoldások, az írógépes tipográfia, a Bővebben…
A CCBE (Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa) 2025. szeptemberében elfogadta a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos útmutatását, melynek magyar nyelvű fordítása a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján elérhető, az eredeti, angol nyelvű kiadvány pedig a CCBE honlapján tekinthető meg. Az abban foglaltakat alapul véve e bejegyzésemben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Bővebben…
Nap mint nap látok érdekes megoldásokat a „céges” levelezésben. Az egyik visszatérő „kedvencem” az ablakos boríték használata… Amikor a szervezet minden küldeménye mellé nagy lendülettel elkezd plusz egy lapot nyomtatni és borítékolni. Hogy miért? Mert a levél formája nem az ablakos borítékhoz van igazítva, kvázi kell egy külön papír, amin Bővebben…
Avagy mit tanulhatunk eleink levelezéséből ma? Mikor manapság hivatalos levelet írunk, általában gyorsan gépelünk mondjuk egy e-mailt, beírjuk a tárgymezőbe a lényeget (pl. kérelem, tájékoztatás stb.), udvariasan elköszönünk és elküldjük. De vajon hogyan zajlott mindez 100 évvel ezelőtt, a 20. század elején, a történelmi Magyarország területén? Elárulom: sokkal lassabban, sokkal Bővebben…
Az elméletet Vilfredo Pareto olasz közgazdász fogalmazta meg, és bár eredetileg gazdasági jelenségekre alkalmazta, ma már a mindennapi munkaszervezésben is pontosan tetten érhető. Például egy ügyvéd idejének jelentős részét viszik el olyan feladatok, amelyek bár szükségesek, de nem ezek adják a valódi szakmai értéket: Tény és való, hogy ezek nélkül Bővebben…
Az irodai ergonómia nem luxus, hanem szervezetünk „túlélési stratégiája”! Hála az égnek, temérdek megbízásom van, ám az elmúlt egy hét során volt néhány sürgősebb feladat, ami kicsit borította a gépírás terén felállított napi limitemet. Így amikor ma reggel bekapcsoltam a számítógépemet, nem a rám váró munka mennyisége láttán szisszentem fel, Bővebben…