Hibát hibára halmozni már rendszerkérdés!
Egy büntetőügyben benyújtott kérelmemet követően új határozatot kaptam kézhez. A korábban kifogásoltak egy része ugyan megjelent az új döntésben, ám a dokumentum továbbra is több súlyos pontatlanságot tartalmaz: tárgyi tévedés a rendelkező részben, hibás személyes adatok, rossz jogszabályi hivatkozás az indokolásban, valamint egy olyan záradék, amelynek keltezése megelőzi a határozat dátumát!
Nekem erről a „törött ablakok” – sokak által vitatott – elmélete jutott eszembe. Oké, én is tudom, hogy a bűnözés alakulása jóval összetettebb társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok eredménye, és nem vezethető vissza pusztán a kisebb szabályszegések vagy a fizikai környezet állapotára, ám szerintem az alapgondolat azért ma is figyelemre méltó!
Ha egy határozatban a kisebb pontatlanságok, elírások, formai hibák és jogszabályi tévedések rendre következmények nélkül maradnak, idővel a határozatot hozó szerv iránti bizalom kezd el repedezni. Lehet, hogy ezek első látásra apróságoknak tűnnek, hiszen egy elírt adat, egy rosszul hivatkozott jogszabályhely vagy egy téves dátum önmagában talán nem változtatja meg az ügy érdemére vonatkozó döntést. Csakhogy véleményem szerint a jogbiztonság éppen az ilyen részletekből épül fel!
Amikor egy (korábbi határozatot kiegészítő vagy kijavító) hatósági döntésben továbbra is több pontatlanság jelenik meg, bennem óhatatlanul is felmerül a kérdés: ha ezekben a könnyen ellenőrizhető adatokban ennyi a hiba, vajon a kevésbé látható „részek” mennyire alaposak? Ha a formai és tartalmi pontosság nem kap kellő figyelmet, az mégis milyen üzenetet közvetít a döntés egészének megbízhatóságáról?
A „törött ablakok” elméletének nem minden állítása bizonyított, s nem feltétlenül értek egyet minden egyes következtetésével sem, ám a ma kézhez kapott határozatban bizony egymást érik a hibák…
Vajon tényleg „csak az ablak törött”?
Ez a bejegyzés kizárólag a saját, egyéni vállalkozóként folytatott eljárásom során szerzett tapasztalatomat és az általam kezdeményezett jogorvoslati eljárást mutatja be – a tartalom pusztán a tapasztalatmegosztást szolgálja, s nem minősül jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak. Egyéni vállalkozásom keretében jogi képviseleti tevékenységet nem végzek.
Saját ügyével kapcsolatban minden esetben kérje ügyvéd vagy az adott ügytípusban jogszabály alapján eljárásra jogosult szakember segítségét.
