Soha nem gondoltam volna, hogy majd egyszer egy posztban a billentyűzetről fogok filozofálni…
Több mint 20 éves pályafutásom alatt párszor már megtapasztaltam, hogy milyen egy vacak klaviatúrán dolgozni. Hát mit mondjak… Pocsék!
Profi gépíróként számomra fontos a perifériáról érkező határozott, mégis gyors visszajelzés. Ha túl hosszú a billentyűút (mint pl. az olcsó membrános billentyűzeteknél), az nemcsak lassítja a gépelést, de fárasztó is rajta dolgozni. Ám az se jó, ha túl rövid a billentyűút (ami a laptopokra jellemző), mert pontatlanabbá teszi a használatot.
Utálom, mikor egy billentyűzet kiosztása nem szabványos. Nem, nemcsak az a fontos, hogy legyen rajta „á”, meg „ű” betű! Vakon gépelek, úgyhogy morcossá tesz, mikor a „magyar” klaviatúrán a „z” helyett az „í”, az „í” helyett pedig a „z” van. A szűkített Enter, a rövid Shift, a keskeny szóközbillentyű pedig abszolút kiveri nálam a biztosítékot, totál zavarják az izommemóriámat!
Nem szeretem, ha a billentyűzet gombjai túl csúszósak, vagy túl keskenyek, ugyanis az ilyen gombok felülete gépeléskor nem ad elég biztos támpontot a leütéshez. Nekem ÉREZNEM KELL a billentyűket, ugyanis gyorsan gépelek, és ilyenkor vagy a monitort, vagy a gépelendő szöveget nézem, nem pedig a klaviatúrát és a kezemet!
Én már megtapasztaltam, hogy az ülőmunka ártalmai mellett a gépírásnak – a felső végtagokat érintő, hosszú ideig tartó, ismétlődő terhelésnek – is vannak egészségre káros következményei. Ahhoz, hogy sokáig bírjam a strapát, ügyelnem kell az ergonómiára. Márpedig a sík billentyűzetek (pl. laptopok) használata hosszú távon csuklófájdalmat okoz!
Az alig másfél éves Lenovo klavim nem volt épp ideális „munkatárs”, de együtt vágtunk bele a vállalkozásba. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar bedobja a kulcsot. Lepattogzott a billentyűkről a festék (ilyet még nem pipáltam), amit még csak-csak megbocsátottam volna, de az utóbbi időben be-beragadó billentyűivel szabotálni próbálta a munkámat is!
Aztán gamer lányom bemutatta legújabb szerzeményét: ott színpompázott előtte. Kipróbáltam… És a régi billentyűzetem sorsa bizony megpecsételődött!
Szóval mi a közös a gamerben és a gépíróban? Az, hogy egyiknek sem mindegy, milyen a billentyűzete!
Még aznap vettem én is egy Logitech G213-asat.
Életemben nem költöttem még ennyit egy klaviatúrára! Életemben nem volt még olyan klaviatúrám, amire járt 2 év garancia!
- Mech-Dome membránkapcsolókkal, 4 mm-es teljes billentyűúttal rendelkezik, melyekhez kb. 50 g működtetési erő elegendő, és viszonylag csendes is.
- Beépített csuklótámasz, kétfokozatú dőlésszög – kényelmes!
- 1000 Hz-es full polling rate – szélsebes!
- Dedikált médiaszabályzó gombok – praktikus!
- 60 ml-ig cseppálló – hasznos!
Hogy az állítható, 16 millió színben pompázó RGB világításnak mi hasznát veszem majd, azt nem tudom, de hogy álomkönnyű ezen a klaviatúrán gépelni, az biztos!
Örülök, hogy megvettem!
Utóirat: Azért az abszolút álmom egy mechanikus…
