A repedés Varga Béla tintafoltos ujjai megálltak a számadási könyv felett. Az apró, szabályos kézírás soraiba valami oda nem illő csúszott be. „Talán csak egy elírás, egy jelentéktelen baki.” – gondolta Béla, majd ismét a Királyi Vagyonkezelő Hivatal könyvelése felé hajolt. Ám ahogy újra és újra végigfutott a sorokon, szíve Bővebben…
Prológus 1890. április 2-án a tavasz még csak próbálgatta szárnyait a dél-alföldi síkon. A hajnal párát hozott a Tisza felől, a levegőt savanykás, hideg föld illata lengte be a dermesztő csendbe burkolózott rabtemetőben. Az elővezetést végző őrök csizmájára egyre vastagabb rétegben tapadt a sár, minden lépésük cuppanva visszhangzott a nedves Bővebben…
A szegényes bérházi lakásban napok óta szokatlan csend honolt. Az idős órásmestert, aki a lakásban lakott, jól ismerték a környéken. Köztiszteletnek örvendő kisiparos volt, s bár egyedül élt, otthonában máskor nagy volt a jövésmenés, gyakran fogadott vendégeket is. Talán csak elutazott. Ám a szomszédok enyhe gázszagot is éreztek. A gázlámpák Bővebben…
A kastélyban mély csend honolt, de a levegőben olyan feszültség vibrált, amit még a szolgálók is megéreztek. Nemrég temették el az uradalom fejét, ám a gyász időszaka nem hozott megbékélést… Mert ahol föld van, ott hatalom van. És ahol hatalom van, ott előbb-utóbb megjelenik az azért vívott harc is! ⚖️Tolna Bővebben…