Bár napjainkban szinte minden az online térben zajlik, az offline kiadványok jelenléte továbbra is meghatározó maradt.

Hogy mik azok az offline kiadványok? A magazinok, a termékkatalógusok, a szórólapok, brossúrák, a névjegykártya, vagy például egy könyv.

Egy szépen megszerkesztett és kivitelezett kiadvány kézbevételének élménye össze sem hasonlítható egy online verzióval!

Lássuk, melyek azok az elemek, amik lenyűgözővé tesznek egy kiadványt.

A leglényegesebb az olvasó számára érdekes vagy épp szórakoztató tartalom. E tartalomnak ad stílust a tipográfia egy jól megválasztott betűkészlettel, így a szöveg nemcsak szép, de jól olvasható is lesz. A látványt pedig a különböző vizuális elemek, a képek és infografikák, a minták és a színek összhangja teszik teljessé.

Átbeszéljük a szöveges és képi tartalmakat, a kiadvány méretét és stílusát.

Fontos szem előtt tartani, hogy az offline kiadványok összköltsége mindig két részből áll. Az egyik a kiadványszerkesztés, a másik a nyomdai költség.

A kiadványszerkesztés várható költségét több tényező határozza meg. Javarészt attól függ, hogy milyen típusú kiadványról, mekkora tartalomról van szó, mik a konkrét elképzelések a megjelenést illetően. Kisebb projektek, mint például egy szórólap, egy meghívó vagy egy névjegykártya, általában óradíjas elszámolással készülnek, ezek akár 1-2 óra alatt is megtervezhetők. A nagyobb horderejű munkák esetében, mint például egy magazin vagy egy könyv, már egyedi árat határozok meg, a szerződésben pedig esetenként 50% előleg megfizetését is kérem.

Egyeztetésünket követően 1-2 napon belül elküldöm az árajánlatot.

Amennyiben azt jóváhagyja, megkötjük a szerződést.

Kiadványszerkesztői munkám a kézhez kapott anyag ellenőrzésével indul, mely érkezhet papír alapon (pl. gépelve vagy kézzel írtan), digitálisan (pendrive-on, CD/DVD-re írtan, e-mail-en átküldve).

Nagy terjedelmű, gépelt szöveges tartalom esetén elegendő, ha A4-es oldalbeállítást, Times New Roman vagy Arial betűtípust, 12-14-es betűméretet, 1,5-ös sortávolságot alkalmaz az író.  A félkövér és a kurzív (dőlt betűs) kiemelésen kívül nem érdemes más szövegformázási lehetőséggel bíbelődni, ugyanis a tördeléshez használatos programok nem kompatibilisek a szövegszerkesztő programokkal. Akár gépelt, akár kézzel írt kéziratról van szó, hosszabb mű esetén mindenképpen legyen valamennyi oldal oldalszámmal ellátva. A kézirat tartozékainak (képek, táblázatok) helyét a szövegben, pl. a margón kell jelölni. 

A következő lépés a tipográfiai tervezés, melynek egyik közismert része a betűtípus kiválasztása.

A betűtípusokat leggyakrabban két nagy csoportba soroljuk. A talpas (serif) betűtípusok – mint pl. a Times New Roman – szinte vezetik az olvasó szemét. A talpatlan (sans serif) betűtípusok – mint az Arial – modernebb, letisztultabb küllemükkel hódítanak, a monitoron is jól olvashatók. Persze az, hogy konkrétan melyik betűtípusra esik majd a választás, még számos egyéb szempont figyelembevételével fog eldőlni. A betűk kialakítása mellett például a méretük is fontos, s maga a szöveg hossza, tartalma, vagy épp a készülő kiadvány mérete, célközönsége is meghatározhatja, hogy melyiket érdemes használni. Összességében elmondható, hogy egy jól megválasztott betűtípus már önmagában is jelentéshordozással bír, így a megfelelő mindig gondosan kerül kiválasztása.    

Hosszabb szövegek esetében a szövegtördelés is része a tipográfiai tervezésnek. Ekkor kerül sor a teljes szöveg esztétikai módosítására: a sorvégek, a térközök, a bekezdések, a szöveghasábok stb. kialakítására.

Természetesen a kiadvány tartozékaként megküldött képek, mellékletek feldolgozása is megtörténik. Digitális fotók esetében a profi képek használata erősen ajánlott. Ha amatőr fotók kerülnek felhasználásra, mindenképp ügyeljen a beállításra, ne legyen a háttérben semmi zavaró, oda nem illő, s a képeket a lehető legmagasabb minőségben, nagy felbontásban készítse el.

Kiadványszerkesztői munkámnak minden esetben része a korrektori feladatok elvégzése, azaz a helyesírási, nyelvtani ellenőrzés és javítás, igény esetén akár a lektorálás is.

Munkám során folyamatosan tartom Önnel a kapcsolatot. A kiadvány részletes kidolgozása az Ön által jóváhagyott tervek alapján készül, a nyomdai igények figyelembevétele mellett.

Végül a kész kiadványt tartalmazó fájlokat – az előzetes megállapodás alapján – megküldöm Önnek, vagy továbbítom a nyomdába.

Keressen bizalommal!